Főszabály: a munkáltató adja ki

A Munka Törvénykönyve 122. § (1) bekezdése szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló előzetes meghallgatása után. A munkáltató tehát nem dönthet úgy, hogy meg sem kérdez, de a végső döntés az övé.

A kiadás időpontját legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt közölnie kell veled (Mt. 122. § (4)). Hétfőn tehát nem lehet egyoldalúan közölni, hogy szerdától szabadságon vagy.

Évi 7 nap: a te döntésed

A munkáltató évente 7 munkanap szabadságot köteles a kérésed szerinti időpontban kiadni (Mt. 122. § (2)). Feltételek:

  • legfeljebb két részletben kérheted,
  • a kérést legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentened,
  • a munkaviszony első három hónapjában ez a jog még nem illet meg.

Ha a munkaviszonyod év közben kezdődött, a 7 napból is csak az arányos rész jár.

A gyermekek után járó pótszabadságot és a szülői szabadságot szintén a kérésed szerinti időpontban kell kiadni, 15 napos bejelentés mellett (Mt. 122. § (4a)). Ezek nem számítanak bele a 7 napba.

Évente egyszer 14 egybefüggő nap

Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy évente egyszer legalább 14 egybefüggő napig ne kelljen dolgoznod (Mt. 122. § (3)). Ebbe a hétvégék és a munkaszüneti napok is beleszámítanak, így a gyakorlatban két hét szabadság kell hozzá, ha hétfőtől a második hét péntekéig tart.

Ettől a szabálytól a felek megállapodással eltérhetnek. Ha neked rövidebb, több részletben kivett pihenők felelnek meg jobban, erről meg lehet egyezni.

Mikor kell kivenni? Az átvitel szabályai

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni (Mt. 123. § (1)). Kivételek:

Helyzet Meddig adható ki
A munkaviszony október 1-jén vagy később kezdődött a következő év március 31-ig
A munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni (pl. betegség) az ok megszűnésétől számított 60 napon belül
Az év végén megkezdett szabadság átnyúlik a következő évre legfeljebb 5 munkanap tolódhat át
Az életkor szerinti pótszabadságról a felek megállapodtak a következő év végéig
Kollektív szerződés rendelkezik így, kivételes gazdasági okból a szabadság negyede a következő év március 31-ig

Az apasági és a szülői szabadságra ez a szabály nem vonatkozik: ezeket a saját határidejükön belül lehet igénybe venni.

Halasztás és visszahívás

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató (Mt. 123. § (5)):

  • a szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal elhalaszthatja (az apasági szabadságot nem),
  • a már megkezdett szabadságot megszakíthatja (az apasági és a szülői szabadságot nem).

Ezt írásban indokolnia kell, halasztásnál pedig egyúttal közölnie kell az általa javasolt új időpontot. A halasztással vagy megszakítással felmerült kárt és költségeket, például a lefoglalt út árát, meg kell térítenie. Megszakításnál az utazás és a munkával töltött idő nem számít bele a szabadságba (Mt. 123. § (7)).

Munkanapokra kell kiadni

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni (Mt. 124. §). Ha egy hétfőtől péntekig tartó héten csütörtökön munkaszüneti nap van, arra a napra nem kell szabadságot kérni. Egy ledolgozós szombaton viszont igen, ha aznap nem szeretnél dolgozni, mert az munkanap.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál, például műszakos munkarendben, a hét minden napja munkanapnak számít a heti pihenőnapok és a munkaszüneti napok kivételével. Ilyenkor a szabadság órában is nyilvántartható.

Pénzben nem váltható meg

A szabadságot megváltani nem lehet, kivéve a munkaviszony megszűnésekor a ki nem adott arányos szabadságot (Mt. 122. § (5), 125. §). Erről az időarányos szabadságról szóló cikkben írunk részletesen.

Gyakorlati tanácsok

  1. Kérj írásban, e-mailben is elég, és jelöld meg, ha a 7 napos keretből kéred.
  2. Tartsd a 15 napot, különben a munkáltató nem köteles a kérésed szerint kiadni.
  3. Tervezz az ünnepek köré: a szabadságtervező megmutatja, hol kapsz a legkevesebb szabadsággal a legtöbb pihenőt.