A szabály
A Munka Törvénykönyve 121. §-a szerint ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
A törvény a számítás módját nem írja elő részletesen. A gyakorlatban elterjedt módszer, hogy a teljes éves szabadságot a munkaviszonyban töltött naptári napok és az év napjainak arányában vesszük:
időarányos szabadság = éves szabadság × munkaviszonyban töltött naptári napok ÷ az év napjai
2027 nem szökőév, tehát az év 365 napos.
1. példa: belépés év közben
Anna 2027. április 1-jén kezd új munkahelyen. 38 éves, egy gyermeke van, így a teljes éves szabadsága 20 + 6 + 2 = 28 nap.
- Április 1. és december 31. között 275 naptári nap van.
- 28 × 275 ÷ 365 = 21,1 nap → 21 nap (a töredék nem éri el a felet).
Anna tehát 2027-ben 21 nap szabadságot kap az új munkahelyén.
2. példa: kilépés év közben
Bence 2027. június 30-án lép ki. 34 éves, két gyermeke van: a teljes éves szabadsága 20 + 4 + 4 = 28 nap.
- Január 1. és június 30. között 181 naptári nap van.
- 28 × 181 ÷ 365 = 13,9 nap → 14 nap.
Ha Bence addig 10 napot vett ki, a maradék 4 napot a munkáltatónak ki kell adnia még a munkaviszony alatt, vagy a megszűnéskor pénzben meg kell váltania (Mt. 125. §).
Mi számít munkában töltött időnek?
A szabadság a munkában töltött idő alapján jár (Mt. 115. §), de ide nemcsak a ténylegesen ledolgozott napok tartoznak. Munkában töltött időnek számít többek között:
- maga a szabadság,
- a szülési szabadság,
- a keresőképtelenség (betegszabadság, táppénz) ideje,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
- a törvényben felsorolt egyéb mentesülések, például hozzátartozó halála miatt járó két nap vagy a véradás.
Ami viszont nem számít bele, az csökkenti a szabadságot. Ilyen például a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság hat hónapon túli része.
Mikor kell kivenni?
Ha a munkaviszony október 1-jén vagy később kezdődik, a munkáltató az arányos szabadságot a következő év március 31-ig is kiadhatja (Mt. 123. § (2)). Év közbeni kilépésnél jellemzően a felmondási idő alatt adják ki a maradékot, ha a munkavégzés ezt lehetővé teszi. Ha nem, a megváltás marad.
A megváltás összege
A ki nem adott szabadság megváltásakor napi távolléti díj jár. Ennek alapja az alapbér, valamint az előző hat hónapban kifizetett teljesítménybér és bérpótlékok (Mt. 148. §). A pontos összeget a bérszámfejtés állapítja meg a kilépéskor.
Tipp
Belépéskor érdemes rákérdezni, hány nap szabadsággal számol a munkáltató az adott évre, kilépéskor pedig, hány nap marad kiadatlanul. A szabadság beosztásához a szabadságtervező is segít, az éves keret kiszámításához pedig a szabadságról szóló cikkünk.